Intézményünk a 2007/2008-as tanévben vette fel Dobó István nevét.
Némelyekben bizonyára felmerül a kérdés, hogy miért Dobó István, mi köze van Eger kapitányának Balatonszentgyörgyhöz? Bármilyen meglepő is a dolog – van köze.
Állításunk bizonyítására nagyon rövid történelmi, helytörténeti kitekintést kell végeznünk. A XVI. század közepén a török a mindenki által ismert és sajnálatos események után elfoglalta hazánk középső részét, az ország három részre szakadt. A hódoltságnak nevezett terület szélén húzódott meg a Besenyőszentgyörgynek nevezett későbbi Balatonszentgyörgy. Még nem foglalta el a török, csak be-betört területére; sokan menekülte errefelé, védelmet, biztonságot remélve.
Besenyőszentgyörgy földesura, Sulyok Balázs királyi főkamarás, befolyásos főnemes, hatalmas Szatmár vármegyei birtokok ura, 1541 után palánkvár építésébe kezdett a mai temető helyén, hogy megvédje javait a török betörések elől. Ez valószínűleg nem sikerült igazán, hiszen a várat 1544. április 9-én zálogba adta rokonának, Gersei Pethő Mihálynak.
A Tátika várában kelt levélben így ír erről: „Mikor én az én házamat Szentgyörgyöt elhagyom (ki volna Somogy vármegyében) az pogántól való féltemben…” /1./. A vár védelmét aztán még számos kiemelkedő férfiú látta el: Csányi Ákos, Horváth András, Várday Zsigmond.
Mégis hogy kerül a képbe Dobó István? Térjünk vissza ismét a vár tulajdonosához, Sulyok Balázshoz! Az említett főúrnak három leánya volt, akiket a lehető legelőnyösebb feltételekkel három kiváló magyar nemeshez adott feleségül. Érdemes ezen házasságokra néhány mondatban kitérni.
Legidősebb, Anna nevű leányát Balassa Jánoshoz adta, házasságukból születette a nagy költő, Balassi Bálint. Középső leányát, Sárát 1550. október 17-én Dobó István egri kapitány vette feleségül. Harmadik leánya, Krisztina Bocskai György neje lett, fiuk, Bocskai István, a későbbi erdélyi fejedelem.
Sulyok Sára révén Dobó vői jogon rendelkezett a Sulyok-javak egy részével, köztük a szentgyörgyi palánkvárral is. Arra, hogy a vár Dobó birtokában volt, és tulajdonosi jogokat formálhatott rá, egy 1565. május 16-án Bécsben kelt oklevél a bizonyíték.
Ebben az oklevélben ruszkai Dobó István, Bars vármegye ispánja, királyi tanácsos és Balassa János zólyomi ispán és kapitány kötelezik magukat, hogy a birtokukban lévő várat („castellum ipsorum Besseniwj zenthgirjergh vocatum in comitatu Simigiensi habitum”) minden tartozékával és jövedelmével – kivéve a szőlőhegyet – 5 évre Horváth Andrásnak és Várday Zsigmondnak átadják. Teszik ezt azért, hogy Horváth és Várday a várat saját költségükön védelmezzék. Rendelkeznek többek között arról is, hogyha a töröknek semmiképpen nem tudnak ellenállni, akkor a várat alapjáig rombolják le, gyújtsák fel és semmisítsék meg /2. /
Úgy gondoljuk, hogy ezen oklevél hitelesen alátámasztja, hogy a szentgyörgyi palánkvár Dobó tulajdonában volt, ilyeténképpen a községhez való kötődése bizonyított.
Ha nem lett volna hiteles, történelmi kötődése falunkhoz, akkor is bátran választhattuk volna őt iskolánk névadójául, hiszen olyan személyisége a magyar történelemnek, az egyetemes magyarságnak, aki mindig, minden magyar ember számára vállalható. Róla szinte mindenki hallott, olvasott, aki közelebbi kapcsolatba került a magyar kultúrával. A magyar gyerekek különösen kedves olvasmánya az Egri csillagok című regény. Kevés olyan mélyen beivódott eleme van történeti és nemzeti tudatunknak, mint az egri vár 1552. évi ostroma, s többekkel együtt Dobó férfias helytállása. Mítikus hős. Neve összeforrt a magyarság törökellenes küzdelmeivel. A maga korában is nagy tiszteletnek, hírnévnek örvendett, tetteit énekmondók dicsérték itthon és külföldön. A pápa a „kereszténység Herkulesének” nevezte. Költőink, íróink, festőművészeink nagy szeretettel ábrázolták, Vörösmarty, Jókai, Arany, Petőfi is megemlékezett róla:
„Idelátszik a hegy is, hol
Dobó a hír könyvibe
Nagy neve örök betűit
Török vérrel írta be.
Hely, az volt ám még az ember,
Bíz az ám!
Míg olyan lesz, sok víz elfolyt
A Dunán.” /3./
Úgy gondoltuk, hazaszeretetében példamutatóbb, keresztény erkölcsiségében követendőbb névadót nem is választhattunk volna tanítványaink számára.
További érdekességeket olvashat intézményünkről, ahol megismerkedhet iskolánk történetével.
A tanulmányba bevett idézetek forrásai:
1. Országos Levéltár Okmánytára NRA (E 148)
2. Az oklevél található az Országos Levéltárban, a Dőry-család részlegében, latin nyelven.
E „bő tartalmi kivonatot” Dr. Pálffy Géza, a Történettudományi Intézet munkatársa készítette.
3. Petőfi Sándor
Összes költeményei I.
Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest 1981