Az idén lesz pontosan 50 éve, hogy a pedagógus pályafutásom legelső olyan osztálya, akiket négy éven át tanítottam osztályfőnökként, elballagott. Egy-két érdekességet leírok ezzel kapcsolatban.

A szentgyörgyi iskola körzeti volt és az 1968-ban induló ötödikeseket első alkalommal sorolták két osztályban olyan elven, hogy az A osztályba (ahol Erdélyi József lett az osztályfőnök) kerültek a balatonszentgyörgyi és battyáni tanulók, míg a B osztályba (ahol én lettem az osztályfőnök) kerültek a holládi, tikosi és vörsi gyerekek.

Összesen 11 leány és 17 fiú. A 28-as osztálylétszám az időben átlagosnak és megszokottnak volt mondható. Értelemszerűen az én osztályomban sokkal több volt a hátrányos helyzetű gyermek és ezen belül hat cigány tanuló.  Minden diákomra jól emlékszem, és szeretettel őrzöm az akkori együtt töltött évek emlékeit.

Íme a pontos (ballagási) névsor:

Bogdán Aranka, Darázs Éva, Kulics Anna, Mazzag Ilona, Molnár Irén, Orsós Ágnes, Orsós Erzsébet, Péter Ildikó, Simon Irma, Tomor Aranka, Tóth Ildikó.

Bogdán József, Danics László, Domján Lajos, Domonkos Ferenc, Futó Lajos, Orsós Imre, Orsós Tibor, Posza Tamás, Simon István, Szabó Nándor, Szeli István, Szép László, Tóth József, Tóth László, Turáni Tivadar, Varga Aladár, Varga Jenő.

A nevezetes osztálykrónikát (rajkrónikát) négy éven át Domján Lajos, Mazzag Ilona és Turáni Tivadar vezették, de sokan írtak bele az osztályomból. Az egyes tanéveket megnyitó rajzos szimbolikus ábrákat én terveztem és az útmutatásom alapján Domján Lajos készítette. Az első megalkotása idején, 1968 őszén Lajos még csak ötödikes volt és bravúros munkát végzett.

Az 1-es számban – mintegy az iskolaépületében – több szinten helyezte el az osztály tanulóit miniatűr rajzocskákban és legfelül jobbról engemet ábrázol a katedrán ülve, balról pedig az Igazgató nőt (Kriszta nénit). Az asztalon előttünk virágcsokor, könyvek és kalamáris jellegű tolltartó. A gyerekeket oldalról, a padban ülve rajzolta meg (annyit, ahányan akkor az osztályunkban voltak):  a leányok kék szoknyában, a fiúk úttörő egyenruhában. Kezükben virágcsokor, néhányuknak füzet. Az egyik fiút kivételesen hátrafordulva ábrázolta: lehet, hogy önmagát “csempészte” oda, amint a barátjával beszélget!?

A nyolcadik osztályos tanévkezdő ábrát – akár mint egy hatalmas iniciálét –  Domján Lajos 1971 szeptemberében készítette. A rajz jobb oldalán az 1971-72-es tanév –  az utolsó, a legnehezebb súlya alatt, a fiú csapat “cipeli  az iskola terheit”!

A nagy 8-as karikáiban önmagát rajzolta (a jellegzetes frizurájával) ünneplőben. Felül mintegy feszegetve a “határait”, alul pedig a “jól végzett munka boldog tudatával megpihenve”, lezseren. A tövébe pedig egy nagy pontot tettünk az egésznek a végére!

Az osztályomról szóló sorozat záró részében a tanárokról is írok felidéző sorokat. A ballagási tablóra csak azok kerültek fel, akik az osztályomat az utolsó évben is tanították, de én írok a többiekről is.

A magyar irodalmat és nyelvtant Gaál Margit tanította, aki 1970-ben került Balatonszentgyörgyre és pár év után Körmendre költözött. Őelőtte pedig az osztályomban Pozsonyi Szilvia tanított magyart – aki szintén rövid ideig volt a tantestületünk tagja. Az orosz nyelvet szintén (a magyar-orosz szakos) Gaál Margit tanította, előtte pedig két évig Simon Katalin.

A történelmet László István, a számtan-mértant (akkor még nem matematikának nevezték) és fizikát pedig én vittem osztályfőnökként értelemszerűen. A biológia tárgyat és a lány-gyakorlatit Dr. Csordás Jánosné, a földrajzot Fábián György, de ötödikben egy évig a Balatonlelléről átjáró Ary Zsigmond tanította.

A kémiát Erdélyi József, az éneket Hetényi László, az ő felesége pedig napközis tanulócsoportban működött. A rajzot az első időszakban Simon Katalin, később pedig Baditz Balázs tanította. A fiúknak a gyakorlatit és a testnevelést pedig folyamatosan Böröcz Gyula tartotta.