Most ismét egy páratlan különlegességet csatolok és ennek kapcsán elárulom, hogy diákkorom óta gyűjtöttem (néha írtam) az aranyköpéseket az iskola életéből, a diák-tanár humort és egyéb paródiákat, csasztuskákat, amelyekből szintén egy külön füzetnyi alakult ki (1958-től körülbelül az ezredfordulóig átívelő).

A csatolt versikét a legelső osztályomban Herczeg Zoltán 7.b. osztályos szentgyörgyi tanuló írta. Stílusát tekintve valószínű, hogy egy aktuális irodalom órai vers sugallta, és mintegy megörökítve a kezdeti idők egy átlagos óra (matek) előtti hangulatát.

A verset én gépeltem le annak idején olvashatóra az apám öreg Remington írógépén, mint ahogy más rengeteg munkát és pályázatomat is.

A lányokról már közöltem névsort, most a fiúkat próbálom felidézni:

Bolla László, Bakondi Tibor, Herczeg Béla, Horváth Tibor (?), Karászi Tibor (Tivadar), Kozma Miklós, Marton Csaba, Marton Károly (a híres Marton testvérpárról még külön is írok), Novák József, Péter Jenő, Pintér Zoltán (?), Tamás Zoltán, Váradi Antal.

A tévedés jogát fenntartom…

Külön írok a vers szerzőjéről (és a vasutasokról):

Herczeg Béla tehetséges, különleges, sajátos humorú, verseket kedvelő kreol bőrű srác volt. Ismert vasutas dinasztia gyermeke. Sajnos már régóta nincs közöttünk.

A MÁV-osok közül akikre emlékszem: Máté István állomásfőnök, Tüskés István főnök-helyettes (Tüskés Balázs nagypapája, a neves Tüskés Péter író testvére),  Darvas Ottó, Zsiborás István. Valamikor hajdanán a László Pista bácsi is dolgozott a vasútnál (róla majd külön!) és az ő testvére a László Ferenc is.

Kiszalad alólam az idő…

Az 1978-ban megjelent  “Balatonszentgyörgyi Képes krónika” c. ismert helytörténeti műből kölcsönöztem a Dr. Kiszling Mátyás által készített fotót a könyv 47. oldaláról.

E régi épület a Csillagvár utca 36. szám alatt a tanító (igazgató) szolgálati lakása volt, legalábbis az utcafronti rész. Itt élt Gál Józsefné (Kriszta néni) is nyugdíjazásáig. Az udvari részen lehetett a két régi tanterem és közötte a kis iroda (a szomszéd telekre nyíló ablakkal).

Amikor Szentgyörgyre kerültem itt volt a gyakorlati foglalkozások műhelyterme (raktárra), Böröcz Gyula kolléga birodalma, és valamennyi ideig alsó tagozatos osztályok.

A hajdani iroda helyiségből lett szolgálati szoba, ahol átmenetileg Farkas Ildikó tanárnő lakott, majd az ő elköltözése után én kaptam meg, hogy ne kelljen minden nap buszoznom a szülőfalumból.

Most olyan képdokumentumokat sorolok, amelyeken rajta vagyok (egészen véletlenül) és bekerültek a dokumentumokba.

A Balatonszentgyörgyi Képes Krónika 115. oldalán lévő kép (mellékelve) egy úttörő találkozó a Csillagvárnál 1968-ból. A kissé raszteres képen a baloldali sarokban vagyok a 8.b. osztályommal és fölöttük látszik kicsit a fejem! Az előtérben a jó svádájú (akkor talán hetedikes?) szőke Hajas Gábor, és ott van a képen valahol a sötétbarna hajú, szintén kiváló tanuló Rigó István is. Ő aztán felnőttként a tikosi származású Kulcsár Zsuzsát, szintén hajdani nagyon kedves diákomat és később széles körben ismert pedagógust vette feleségül. Azt hiszem, talán Keszthelyre kerültek.

Az Erdélyi József életútja c. emlékoldalról az alábbiakat sorolom:

–  a 12. oldalon az 1972-es úttörő-avatásos képen napszemüvegben vagyok, mögöttem a 8.b. osztályom néhány diákjával.

–  a 13.oldalon a Csillagvári vasárnap c. újságcikk a Somogyiból valószínű a dokumentumaim közül származik (az osztálykrónikámból).

–  a 20. oldalon a felső kép:  pedagógusok kirándulása 1970-ben a szegedi szabadtéri játékokra, beültünk egy városnéző buszocskába. A személyek bal szélről kezdve: Szőnyi Jánosné (Jutka) matek-fizika szakos, mellette Erdélyi Józsefné, aztán Dr. Csordás Jánosné, Simon Katalin és végül jómagam, Varga Imre. Jutka tanárnő jó pár éve kapta meg Keszthelyen a gyémántdiplomáját. Utoljára 50 éve láttuk egymást…

Az osztálykrónikánk

A már említett osztálykrónikánk egy nagyalakú, kopottas, indigókék iskolai csomagolópapírral bekötött jegyzetfüzet volt, az elején tábortűz-láng jellegű dekorációval. Az osztályom krónikájának (akkoriban rajkrónikának címeztük) néhány oldalát beszkenneltem anno magamnak emlékül, ezeket közreadom nagyjából sorrendben,  némi kiegészítő magyarázattal.

Ötödikben a leányok őrsvezetője akkor  a hatodikos Nadrai Marika volt, ő Marcaliban nyugdíjas pedagógus. A fiúkét pótlólag a végén csatoltam, de ezekről majd még írok.

Tehát ezt a művet négy éven át elsősorban az akkori osztályom egyik kiválósága, a holládi származású Domján Lajos gondozta, és a rajzokat – a tanévkezdős ábrákat is – ő készítette az én tervezésem alapján!

A fotókat Erdélyi József készítette, illetve az ő gépével készítettük. A kirándulásos képek egy részét buszsofőrünk,  Doroszi József örökítette meg, aki szintén szentgyörgyi származású, ismert, intelligens, kiváló buszvezető volt a Volán alkalmazásában. Erdélyi József megszervezte a két párhuzamos osztály felejthetetlen és sikeres kirándulását Szigetvár-Pécs-Siklós-Harkányba. E kirándulási dokumentum különleges értéke, hogy az osztályom tanulóitól rövid visszaemlékező fogalmazásszerű leírást kértem és vele együtt az aláírásukat.