Madarak és fák napja 2023
Idén májusban is megtartottuk iskolánkban a hagyományaink közé tartozó Madarak és fák napja rendezvényünket. Tizenhárom csapat mérte össze tudását és ügyességét ezen a délelőttön. A csapatok a testvérosztályokból álltak össze. Előzetesen madárneveket húztak a csapatok, menetlevelet készítettek, és felkészültek az év madara és fája témakörökből. A feladatokat különböző helyszíneken, állomásokon oldották meg a csapatok. Az esős idő miatt az iskola területén. A versenyzést szókereső, magányos betűk, totó, igaz-hamis választások, rejtett képek keresése, élőlény párosító, dalok gyűjtése melyekben madarak vagy fák szerepelnek, ügyességi sport feladatok gazdagították. A csapatok tagjai összeadták tudásukat, becsületesen küzdöttek a minél jobb eredményért, hiszen oklevél, torta és természetesen a dicsőség is járt a dobogós helyekért.
Köszönöm Kovácsné Bejczi Marianna ÖKO munkaközösség-vezetőnek, hogy felkarolta e jeles nap megszervezését, valamint munkatársaimnak és külsős segítőinknek az aktív részvételt, a rendezvény segítését. A következő eredmények születtek:
| CSAPATNÉV | OSZTÁLY | PONT | HELYEZÉS |
| ROZSDAFARKÚ | 4-8 | 106 | I. |
| TŐKÉS RÉCE | 4-8 | 106 | II. |
| NAGY FAKOPÁNCS | 3-7 | 102 | III. |
| ERDEI FÜLESBAGOLY | 1-5 | 102 | IV. |
| SZÉNCINEGE | 3-7 | 101 | V. |
| KÁRÓKATONA | 2-6 | 100 | VI. |
| FÜLEMÜLE | 4-8 | 98 | VII. |
| BÜTYKÖS HATTYÚ | 3-7 | 97 | VIII. |
| DANKASIRÁLY | 1-5 | 96 | IX. |
| GYURGYALAG | 4-8 | 95 | X. |
| BÚBOS VÖCSÖK | 2-6 | 95 | XI. |
| FEHÉR GÓLYA | 2-6 | 94,5 | XII. |
| VÖRÖSBEGY | 1-5 | 91 | XIII. |
2023 az év fája: vénic-szil
Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. 2023-ban Év Fája címért a kecskefűz, a rezgőnyár és a vénic-szil versenyzett, melyek közül a közönségszavazást az utóbbi nyerte, így idén ez viselheti a megtisztelő címet!
A Kárpát-hazában is őshonos fafaj élőhelyét jellemzően az árterek jelentik, amelyek területe azonban a 19. század óta tartó folyószabályzások és a maradék élőhelyek feldarabolódása, átalakítása miatt lényegesen lecsökkent. A „szúnyogfának” is nevezett fafaj árnyéktűrő, a gyengébb minőségű talajokat is jól tolerálja. Ártéri fafajként akár a néhány hétig tartó vízelöntést is el tudja viselni, száraz területeken azonban kevésbé érzi jól magát, de a különféle élőhelyekhez így is nagyon jól tud alkalmazkodni.
Közepes termetű, 20-25 méter magasra nő, lombkoronája pedig nagy változatosságot mutat: míg zárt állományban felfelé törekszik, szabadon állva az alsó ágak akár a földig is lehajolhatnak. Érdekesség, hogy lombfakadás előtt virágzik, zöldes-vöröses virágait március környékén láthatjuk.
Különleges formájú lependék termései májusban érnek, a középen ülő magot pénzérmeként körbevevő hártyának köszönhetően a fa terjedésében a víz mellett a szél is aktív szerepet játszik. Túlélőképességét erősíti, hogy a szomszédos egyedek gyökérzete gyakran összefonódik, így akár aktív tápanyagcsere is megvalósulhat közöttük, de tuskóról és gyökérről is egyaránt jól sarjad.
Bár az európai szilfaállományt erősen károsítja a 20. század elején Ázsiából behurcolt, „szilfavésznek” keresztelt gombabetegség, a vénic-szil erre szerencsére kevésbé érzékeny.
Az ártéri keményfaligetek elegyfájaként számontartott szilfélét szívós, jól hajlítható fája miatt igen széles körben használták, szilárdsága, rugalmassága miatt sok területen ma is igen értékes faanyagnak számít. Víz alatt, például hídlábak, hajótestek építésére kiválóan alkalmas, hordókat, erjesztőkádakat, sőt egykor csöveket is készítettek belőle. Vöröses színe és szép rajzolata, keménysége miatt az asztalosipar egyik kedvelt alapanyaga, tartóssága és szilárdsága miatt ágyútalpnak is nagyon alkalmasnak találták. A benne található cseranyagok okán kérgét a tímárok egykor cserzőanyagként használták, de kiváló hamuzsír készíthető belőle.
Az állatok takarmányozására régóta használják a kéreg alatti háncs részt, azonban a növény egyes részeit mi is fogyaszthatjuk. Míg a keserűanyagokban gazdag kéreg különféle kivonatait inkább bélproblémák esetén gyógynövényként, különleges terméseit éretlenül gyűjtve, olajjal-ecettel keverve salátaként is szívesen tálalták.
2023 az év madara: barkós cinege
https://www.youtube.com/watch?v=120Pj4Ggp-c
https://www.youtube.com/watch?v=EP77z3CCMJE
https://www.youtube.com/watch?v=-aApjsQkxv8
https://www.youtube.com/watch?v=F8byovkbdKc
https://www.youtube.com/watch?v=cIEj-anfxkk
Nádaslakó énekes madár.
Hazánkban kb. 5400-6300 pár él.
Nem a cinegék családjába tartozik.
Európában és Ázsiában élő madár faj.
Sziget szerűen elterjedt egész Európában.
Állandó madarunk.
Csapatosan mozog.
Egész életét a halastavak mocsarak árterek egyéb vízállások nádas gyékényes növényzetében töltik.
Helyhez kötött madár.
Jellegzetes csilingelő hang utal a jelenlétükre a nádasokban.
Testhossza 12-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 16-18 centiméter, testtömege 12-18 gramm.
Csőre sárga, lába fekete, rövid szárnyuk, hosszú farkuk és surranó röptük jellemzi őket.
A hímek nagyobbak és színesebbek mint a tojók és vastag barkójuk és hamvas kék fejük van.
Ruhája a száraz sárguló nádhoz hasonlít.
Tavasztól őszig apró csigákkal rovarokkal táplálkozik a nádasban, télen pedig a nád termését fogyasztja.
Fészkét a nád megtört száraira rakja, egy évben átlagosan 2-3 fészekaljat nevel mely 4-8 tojásból áll.
11-13 napos kotlás után további két hétre már ki is repülnek a fiókák.
Az együtt fészkelő párok tagjai kölcsönösen egymás fiókáinak táplálásában felnevelésében részt vesznek.
A madarak már pár hetes korban párt választanak.
Védett faj, természetvédelmi értéke 50000 Ft.